Hosszú hétvége

Nem SCHQPA-s utalás csak itt tegnap President’s Day volt ezért hétfő is szabad volt. Volt.

Bár nem aktívkodtuk széjjel magunkat, de csináltunk ezt-azt.

Szombaton pl belátogattunk SF-ba egy őrült párnacsatára. Én ezen sajna aktívan nem vehettem részt, mivel esetenként erőteljesen allergiás reakciókat bír nálam kiváltani a toll, így csak kívülről fényképezgettem. Habib viszont egyből belemélyedt a sűrűjébe és megpárnázott pár embert.
San Franciscohoz méltóan elég vegyes volt a népes társaság: volt punk, volt félmeztelen zorró kard helyett párnával, triciklis szuperhős, hülyecsaj a fán, akit a lentiek igyekeztek párnával ledobni stb. Aki megunta az csak bevágta a párnáját a tömegbe aztán elindult haza. Jobban is tette, mert lesből még a környező utcákban is támadták a párnával közlekedő embereket. Mindez SF talán legforgalmasabb terén volt rendezve, a kikötő mellett délután 6-tól legalább 9-ig (kb fél 9kor kezdtek el oszlani az emberek, mint ahogy mi is, de bőven maradtak még). Képek, videók:

Embarcadero Plaza, háttérben a Ferry building

Távolról:

pörgés

Közelről, avagy szeresd felebarátodat:

ők tuti nem allergiásak

Habib bedobja:

ő jól elvolt

Este aztán elnéztünk egy klubba, ahol Arvin néha dolgozik (most épp nem tette, így fizetnünk kellett) és aznap egy helyi(?) orosz rádió havi rendszeres partija volt épp. Hát ha ezt nem jelentik be előre akkor is rájöttünk volna már az emberek baltával vágott fejformájából és a magas szőke nők arányából. Ja meg abból, hogy a Valentin nap alkalmából rendezett gagyi vetélkedőből is csak azt a 2 percet értettük amikor angolra váltottak az egyik oroszul nem tudó résztvevő kedvéért.
Amúgy meg egész este a nem éppen szívemcsücske orosz dance zene szólt, úgyhogy nem pörögtem szét az agyam.

Vasárnap is kb délben keltem és délután 5re már ki is találtuk hogy nézzünk el vásárolni, “plázázni” 🙂 Ennek az eredménye az lett hogy rövid nézelődés után (nálam ez új) Arvin meg én is vettünk egy pár cipőt. Részemről ez a Converse mindössze 30 dollárért:

új tszipő

Habib mondjuk céltudatosabban vásárolta meg a Beer Bong-ját (nem keverendő a Beer Pong-gal), amit utána ki is kellett próbálnunk nyilván. Szóval irány a szupermarket, ahol megvettük a legolcsóbb sört (7 dollár 12×3,5 deci) majd mentünk hozzám. Gyors sörözés, Arvin a tapasztalt felvezet:

mi is próbálkoztunk:

túl habos volt, az fullaszt, de amúgy poén, másodjára kb 1,5 korty volt a doboz sör.  Ezután megnéztük az 1 dollárért (elég jutányos) kikölcsönzött Bucket List-et (nem olyan könnyed vígjáték Jack Nicholsonnal és Morgan Freemannel, akik a szokásos karaktert hozták, részemről 6.5/10).

Ma elvittem egy halom üveget meg flakont visszaváltani, ha már a csomagtartóban csörgött majd egy hete. Persze nem voltak nyitva, úgyhogy szépen otthagytam az egészet egy bevásárlókocsiban. Itt Kaliforniában viszonylag kevesett adnak ezekért a cuccokért, az egész max 10 dollár lett volna (valsz még annyi sem), úgy döntöttem nem töröm magam a továbbiakban. Az albi mellett két különböző típusú kuka van: Recyclable és Trash only (vagyis pl újszülötteket ne dobj oda, vagy mit értenek ez alatt?). Egyrészt nem sok dolgot tudok elképzelni ami nem ujrahasznosítható, a szó szoros értelmében ilyen talán a konyhai hulladék. Másrészt ha kidobom az trash nem? whaeva (ez meg egy rendszám is lehet, láttam:)

A nap hátralevő részében konyhaművészkedtem. Tettem egy második próbát a karácsonyi lepénnyel, hogy elhasználjak néhány maradékot. Bizonyos szempontból jobban sikerült, de ugyanabból az okból rosszabbul is. Mivel multkor túl sok anyagot tettem egy tepsibe kissé vastag lett és nehezen sült meg. Na most ezt kettéválasztottam két tepsit alkalmazva. Mivel tapasztaltnyugdíjas vagyok lisztet nem tettem a tepsi aljára ugyanis legutóbb simán elfelejtettem és nem ragadt le, biztos teflon. A bökkenő csak az, hogy a másik tepsi bár látszólag (és tapintásra) csak színben különbözik, valójában vmi más, így abba rendesen belesült a cucc (a teflon csak fekete lehet?). Íme az eredmény tálalva:

a szürkéből még nem kezdtem el kibányászni a lepényt

Amúgy meg a hétvégén sokat olvastam, legalábbis az elmúlt időszakhoz képest, így már oda jutottam, hogy lehet befejezem az első könyvet a háromból, amit még a repülőútra vettem, mégpedig a Pratchettet.