Surfin' USA

California Dreamin'

Happy End

Épp néztem Sanyi blogját ahol az áll, hogy pont egy éve írtam ide utoljára. Gondoltam kihasználom az évfordulót és alakítok ide egy pozitív lezárást, amit már amúgy is meg akartam tenni.

Nagy érzelmi konklúziót sem akarok már írni, mert rég is volt, meg azt se tudom egyáltalán elolvassa-e vki (stat szerint igen:)

Lényeg, hogy király volt, I’ve had the time of my life. Most meg hiányzik az autózgatás, az időjárás, az autópályák (nemtom miért, de a minap ez fogalmazódott meg bennem, végülis az amcsi társadalom egyik alapja), egy jó hamburger, olcsó subway, az hogy le lehet ugrani LA-be vagy Vegasba egy hosszú hétvégére stb. Itthon persze vannak első sorban jó emberek:), fröccs, bulik…

Az biztos, hogy vmikor (a nem túl távoli jövőben) még vissza szeretnék menni, akár pl. New Yorkba, vagy éppen LA-ben Venice Beachre (a nagyon szélsőséges időjárásokat nem komálom, bár Chicago is nagyon szimpi volt). De ez persze a jövő zenéje.

Most inkább beszéljenek a képek azokról a történésekről amikről annó nem sikerült beszámolnom. Addig is aláfestésnek az eredeti címadó nóta:

Itt van mindjárt 2 albumnyi kép a HAESF-es new mexico-i field tripről, ami még az autóbaleset előtt történt. Igen jó pár nap volt akkor megint egy csomó magyarral bulizni, meg persze utána Grand Canyont és Monument Valley-t nézni: (mindig katt a képre az albumért)

első pár nap közös programja Santa Fében (céglátogatások, vacsorák)

5 személyes fakultatív kirándulásunk a sziklák közé, koccintás a Canyonban

Pár héttel ezután történt ugyebár az autó leamortizálása és nem sokkal azután költöztem át ide, bringával 10 percre a melohejemtől, a másik kb 1 óra volt, kb 1 hónapig úgy toltam. Szóval 3 kép:

utca felől, lakótársak autóival

belülről, konyha

utca eső után

Ilyentájt vettem a második autót $700ért ami egy ’89es Mercury volt, semmi extra (légkondi még működött), lehetett vele menni (egy ideig), 2 kép:

itt már vontatják elfele(nem találtam más képet), miután tönkrement a váltója, nem érte meg megjavíttatni

kissé megpimpelve, GPS, fasza audió

Május vége, június eleje a szülőkkel telt szanaszét az országban:

nyugati parti túra

a Nagy Almát is megnéztük, nem semmi

utolsó állomásként pedig Chicagot

Hálaadás 7végére ugrottunk le Habibbal a már említett Venice Beachre, nagyon hangulatos hely (lásd Californication); mellé volt egy kis bulizás Hollywoodban, surfözés Malibu Beachen és persze random sörözgetések:

Venice Beach: az egyik legfaszább hétvége volt

Aztán Bilicz Sanyi is meglátogatott, megnéztük a Stanfordot és buliztunk SF-ben:

Ruby Skye Habibbal és a pont nála megszálló HAESFes Marcival és barátnőjével

Nemsokkal Sanyi elmenetele után halt meg a Mercury váltója. Bár hátrafele még lehetett vele menni, de az úgy magában nem lett volna akkora kiráj, úgyhogy legomboltam a roncstelepről a mindössze $100-at amit adtak érte, ugyanúgy mint a Buickért és vettem egy ’87es Toyota Tercelt $150ért. Ez manuálváltós volt, kissé lerobbant hűtőrendszerrel, de viszonylag jó motorral. Igazából élvezetes volt vezetni, 1-esben, 2-esben még tök jól is gyorsult. Az izgalmas még az volt benne (azon kívül, hogy rendszámom se volt, csak kis darab papír engedély az ablakban), hogy a vezető oldali ablakot kívűlről is bármikor le lehetett húzni, és slusszkulcs se volt feltétlen szükséges a beindításhoz, szóval értékeset nem nagyon hagytam benne. Végülis javítással papírokkal kb $300ba fájt és nagyjából annyiért el is tudtam adni a végén. Képek:

kis aranyos:)

belül pimpelve: GPS, mp3, HiFi, Hula-béb

Csináltam egy második oregoni túrát is munkaügyben, Astoria nevű tipikus északi kisvárosban szálltunk meg Washington és Oregon határán:

ezúttal a tengerparton méregettünk

Majd jött egy halom látogató:) nyomtunk egy szűk, de tartalmas hetet Hawai’i-on:

legkirályabb hely. ever.

Utána még nagyobb létszámban nyomtunk egy West Coast-ot, túrázással, kaszinóval, Beverly Hills-i apartmanban, ilyenek:

itt éppen Death Valleyben

Az utolsó kint töltött heteimben volt még:

The Killers koncert egy köpésre a Googleplextől

Halloween a vidámparkban Arvinnal és Trevorral, végén egy kis baleset:)

NFL meccs Oaklandben Trevorral

utsó héten egy nap intezív mászkálás SF még felfedezetlen turistlátványosságaihoz, itt pl Golden Gate az Alcatrazból fotózva

valamint megvendégeltem a haverokat/lakótársakat egy kis magyaros kajával

Hát kb ennyi volt az 1 évnyi amcsi kalandom. Blogolásról meg annyit, hogy nem egyszerű az embernek már egy idő után rászánnia magát, nem lehet csak úgy összedobni, pedig azért poén így visszanézni, meg sztem jól is írtam 😉 Mondjuk ez olyan mint facebookon saját poszt lájkolása (nyilván lájk ha te írod:)…

Szóval zárom soraim méghozzá az általam először megismert címadó nótával:

Reklámok

2010. április 20, kedd Posted by | szórakozás | | 3 hozzászólás

Szórakozós

A többi mellet ezek miatt sem jut mindig idő a blogolásra:

Még majdnem egy hónapja lestük meg a premier utáni szombaton a SF-i IMAXben a Watchmen-t, ami sztem fasza volt, de egy újranézést megkíván a korrekt pontozás, egyelőre egy erős 7-est mondanék. A zenék különösen bejöttek, bár talán a 99 luftballoons kicsit túlzás volt. Apropó a Hendrix féle (merthogy az eredeti Dylan, bár Hendrix emlékére már ő is csak a feldolgozást játsza) All along the watchtower-t manapság gyakran alkalmazzák betétdalként, még legalább egy sorozatban szerepelt, de persze mindig jó.

Mozi után meg benéztünk a Hootersbe mivel megéheztünk egy kis mellehúsra:) Amúgy elég jó volt a kaja (is).

Aztán még kb 3 hete adtuk a fejünket egy igazi amerikai elfoglaltságra, nevezetesen szombat este elmentünk az országos Monster Truck turné oaklandi állomására. Fasza volt, hangos meg minden, de részemről egyszernézős, főleg hogy bár a jegy csak 25 volt de a parkolás is ennyi, amit viszont nem hirdettek agyon. Az amúgy nemrossz hot-dog és üccsi kombó se volt olcsó, szal ez egy 60 dolcsis este volt. De kell az ijen is. Részletesebb és nem mellesleg színesebb beszámoló Habibnál a Batman-járgányra kattintva:

Batmobil, lopakodó mód kizárva

Batmobil, lopakodó mód kizárva

Két koncertlátogatást is megejtettem az elmúlt időszakban. Az első a Black Label Society a legendás The Fillmore-ban. Már az odajutás is kalandos volt, mert bár majdnem 2 órával korábban indultam a péntek esti San Franciscoba tartó dugó miatt épp hogy beértem. (Ilyenek voltak hogy elhagyott üres autó az autópálya középső sávjában mögötte 10 mérföldön át lépésben közlekedés, fasza.) A hely tényleg fullos volt, üvegcsillárok, vörös kárpit, poszterek történelmi jellegű fellépésekről stb. A két előzenekar közül az elsőt kb senki nem ismerte, de a második már nagyobb sikernek örvendett, ők voltak a chicagoi Dope. Nekem ők is ismeretlenek voltak és bár voltak jó pillanataik, több együttes közepes utánzataként irnám le őket, ráadásul az énekes gazdag szókincse 5 percenként túlcsordította a “fuck” bufferemet (pedig nem kicsi:).

Magára BLS-re elég sokat kellett várni  és már ekkor feltünt a közönség általános tuppósága, ami a túlzott alkohol és fű használat valamint alap tahóság elegyének tűnt. Mondom mind1, mingyár indul a zene azt letépi az agyunkat. Sajna ebben is tévedtem, mert valaki elcseszte az ének hangosítását és az első pár szám során alig lehetett hallani, bár Zakk Wylde ordított rendesen. Nemtom ezt hogy nem vették észre egyből, de legalább a koncert második fele jól szólt. Akkor viszont odabasztak neki rendesen, volt Dimebag emléknóta is, vagy egy tucatnyi felfújt BLS feliratú fekete strandlabda, melyek pár perc alatt eltüntek, meg egy csomó csula (Zakk szeret köpködni ráadásul soxor magára:). Mondjuk amikor Zakk Wylde kiáll a mikrofon elé, nyúzza a gitárt és lobog a haja már alapban egy egyedi látvány, szóval megérte:

Zakk Wylde tolja neki

Zakk Wylde tolja neki

A második közeltmúltbeli koncertesemény a Millencolin volt szintén SF-ben egy Padlás-jellegű de jóval nagyobb, rendes színpaddal rendelkező kocsmában. Erre majdnem nem mentem, mert aznap kedden délután beficcent egy laza foggyökérkezelés (erről később), úgyhogy ment az önsajnálat, de végül még időben elindultam. Szerencsére, mert fasza volt, az összes kedvenc elhangzott és a közönség is értelmes fiatalokbol állt (nem pedig beszívott középkorúakból, mint a BLS-en), ráadásul nem fájt többe $20-nál. Egy jó gagyi saját kép csak a feeling kedvéért:

Millencolin

Millencolin

Najó bevágtam egy sört is, főleg ha már épp St Patrick napja volt és egész nap azt hallottam a rádióból, hogy a műsorvezetők épp mejik kocsmában isznak. Igazából már reggel 10kor bejelentkeztek egy 10-ből 8-as részegséggel az egyik reggeli műsor szereplői, de aztán az egyik elmondta, hogy ő már csak 6-os mert épp hányt:) Amúgy ez ugye elvileg ijen ír ünnep, de itt San Francisco környékén sztem kb tizedannyi ír van mint magyar, ennek ellenére mindenki feljogosítva érzi magát, hogy egész nap igyon, ha épp nem muszáj dolgoznia.

Amúgy meg másnap indultunk a HAESF szervezte field-tripre, de ez egy másik bejegyzésre tartozik.

2009. március 31, kedd Posted by | szórakozás | , , , , , | Hozzászólás

Hosszú hétvége

Nem SCHQPA-s utalás csak itt tegnap President’s Day volt ezért hétfő is szabad volt. Volt.

Bár nem aktívkodtuk széjjel magunkat, de csináltunk ezt-azt.

Szombaton pl belátogattunk SF-ba egy őrült párnacsatára. Én ezen sajna aktívan nem vehettem részt, mivel esetenként erőteljesen allergiás reakciókat bír nálam kiváltani a toll, így csak kívülről fényképezgettem. Habib viszont egyből belemélyedt a sűrűjébe és megpárnázott pár embert.
San Franciscohoz méltóan elég vegyes volt a népes társaság: volt punk, volt félmeztelen zorró kard helyett párnával, triciklis szuperhős, hülyecsaj a fán, akit a lentiek igyekeztek párnával ledobni stb. Aki megunta az csak bevágta a párnáját a tömegbe aztán elindult haza. Jobban is tette, mert lesből még a környező utcákban is támadták a párnával közlekedő embereket. Mindez SF talán legforgalmasabb terén volt rendezve, a kikötő mellett délután 6-tól legalább 9-ig (kb fél 9kor kezdtek el oszlani az emberek, mint ahogy mi is, de bőven maradtak még). Képek, videók:

Embarcadero Plaza, háttérben a Ferry building

Embarcadero Plaza, háttérben a Ferry building


Távolról:

pörgés

pörgés


Közelről, avagy szeresd felebarátodat:

ők tuti nem allergiásak

ők tuti nem allergiásak


Habib bedobja:

ő jól elvolt

ő jól elvolt

Este aztán elnéztünk egy klubba, ahol Arvin néha dolgozik (most épp nem tette, így fizetnünk kellett) és aznap egy helyi(?) orosz rádió havi rendszeres partija volt épp. Hát ha ezt nem jelentik be előre akkor is rájöttünk volna már az emberek baltával vágott fejformájából és a magas szőke nők arányából. Ja meg abból, hogy a Valentin nap alkalmából rendezett gagyi vetélkedőből is csak azt a 2 percet értettük amikor angolra váltottak az egyik oroszul nem tudó résztvevő kedvéért.
Amúgy meg egész este a nem éppen szívemcsücske orosz dance zene szólt, úgyhogy nem pörögtem szét az agyam.

Vasárnap is kb délben keltem és délután 5re már ki is találtuk hogy nézzünk el vásárolni, “plázázni” 🙂 Ennek az eredménye az lett hogy rövid nézelődés után (nálam ez új) Arvin meg én is vettünk egy pár cipőt. Részemről ez a Converse mindössze 30 dollárért:

új tszipő

új tszipő

Habib mondjuk céltudatosabban vásárolta meg a Beer Bong-ját (nem keverendő a Beer Pong-gal), amit utána ki is kellett próbálnunk nyilván. Szóval irány a szupermarket, ahol megvettük a legolcsóbb sört (7 dollár 12×3,5 deci) majd mentünk hozzám. Gyors sörözés, Arvin a tapasztalt felvezet:


mi is próbálkoztunk:


túl habos volt, az fullaszt, de amúgy poén, másodjára kb 1,5 korty volt a doboz sör.  Ezután megnéztük az 1 dollárért (elég jutányos) kikölcsönzött Bucket List-et (nem olyan könnyed vígjáték Jack Nicholsonnal és Morgan Freemannel, akik a szokásos karaktert hozták, részemről 6.5/10).

Ma elvittem egy halom üveget meg flakont visszaváltani, ha már a csomagtartóban csörgött majd egy hete. Persze nem voltak nyitva, úgyhogy szépen otthagytam az egészet egy bevásárlókocsiban. Itt Kaliforniában viszonylag kevesett adnak ezekért a cuccokért, az egész max 10 dollár lett volna (valsz még annyi sem), úgy döntöttem nem töröm magam a továbbiakban. Az albi mellett két különböző típusú kuka van: Recyclable és Trash only (vagyis pl újszülötteket ne dobj oda, vagy mit értenek ez alatt?). Egyrészt nem sok dolgot tudok elképzelni ami nem ujrahasznosítható, a szó szoros értelmében ilyen talán a konyhai hulladék. Másrészt ha kidobom az trash nem? whaeva (ez meg egy rendszám is lehet, láttam:)

A nap hátralevő részében konyhaművészkedtem. Tettem egy második próbát a karácsonyi lepénnyel, hogy elhasználjak néhány maradékot. Bizonyos szempontból jobban sikerült, de ugyanabból az okból rosszabbul is. Mivel multkor túl sok anyagot tettem egy tepsibe kissé vastag lett és nehezen sült meg. Na most ezt kettéválasztottam két tepsit alkalmazva. Mivel tapasztaltnyugdíjas vagyok lisztet nem tettem a tepsi aljára ugyanis legutóbb simán elfelejtettem és nem ragadt le, biztos teflon. A bökkenő csak az, hogy a másik tepsi bár látszólag (és tapintásra) csak színben különbözik, valójában vmi más, így abba rendesen belesült a cucc (a teflon csak fekete lehet?). Íme az eredmény tálalva:

a szürkéből még nem kezdtem el kibányászni a lepényt

a szürkéből még nem kezdtem el kibányászni a lepényt

Amúgy meg a hétvégén sokat olvastam, legalábbis az elmúlt időszakhoz képest, így már oda jutottam, hogy lehet befejezem az első könyvet a háromból, amit még a repülőútra vettem, mégpedig a Pratchettet.

2009. február 17, kedd Posted by | szórakozás | , , , , , , | 5 hozzászólás

Punnyadós nap

Bár reggel még pörögtem és Sabbath Bloody Sabbathot hallgattam a pálmafák között a munkahej felé suhanva utána vmiért egész nap fáradt voltam, pedig ugyanannyit aludtam mint máskor (keveset, szóval ez magyarázhatja). A  melóban is egy idő után már csak bólogattam, hogy “tényleg nem stimmel vmi ezzzel az antenna karakterisztikával” meg ijenek (alap, hogy nem a mi hibánk, hanem a szoftvergyártóé, bár ők az első emailjükben egyelőre hárítottak).

A szokásos csütörtöki fallabdát is kihagytam ezért és hejette elmentem vásárolni. Bezsákoltam két gyorsanszáradós rövidnagdrágot meg egy hasonló pólót (fallabdához, kondihoz), két sima pólót: egy metálosat (fekete alapon fehér ördögvilla), meg egy indie hangulatút (fehér alapon greyscale fejhallgató), egy pár strandpapucsot nyárra (már szinte itt van) meg egy ilyesmit. Mindez 80ba fájt. A baj csak az hogy mire elkezdtem cipőt nézni már bezárósra  fogták a témát, meg amúgyis felbpróbáltam egy elvileg 45-ös Converset (nekem 43,5 kell kb), ami szorított, de hosszra meg túl nagy volt. Szóval ez még függőben.

Levezetésként meg nyomtam itthon egy kis jacuzzit fröccsel meg stand-up comedyvel. A pizza meg közben odaégett úgyhogy most “eszek”.

2009. január 29, csütörtök Posted by | szórakozás | , , | Hozzászólás

This is real warfare, HEAVY METAL warfare…

Vagyishogyhát kocerten voltam a San José-i egyetem “esemény központjában”.

skindredtour2008

Már korábban írtam hogy 3szoros metálkombó lesz. Ennek megfelelően kezdett az angol Skindred kb 8 körül. Sajna csak bő félórát nyomták, én főleg miattuk mentem, zseniális a zenéjük: ragga metal 🙂 Ennek megfelelően erőteljes fűszag volt az egész arénában, bár már kezdem azt hinni, hogy itt ámerikában ha emberek nagy tömegben gyűlnek össze szórakozni ez elkerülhetetlen. Másrészt a rasztás nagydarab feka frontember a showt is nagyon nyomta amellett, hogy állat hangokat produkál:

Eztán következett szintén félórányi Sevendust, ami egy erős közepes Machine Fucking Head (ahogy egy vicces pólón láttam a koncerten) másolat. Gyakorlatlan szemnek (és fülnek) fel se tűnt volna a változás, ha közben nem lett volna egy fél óra pakolászás, ugyanis az ő énekesük is egy méretes, rasztás feka. Egész korrektül zúzták és van pár jó számuk, de a végére már kicsit untam. Íme egy talán ismertebb (nekem rémlett vhonnan) számuk:

A fő fellépő pedig a Disturbed volt, akiket már régóta ismerek és hallgatok, de nem elsőszámú kedvencek. Zenéjük korrekt iparosmunkaként jellemezhető, egy Skindred számban több változatosság van, mint a másik két bandában együttvéve. És bár az énekes elég unott fejet vágott néha, volt pörgés és hangulat, ijen:

disturbed-727162

A pogót itten úgy nyomják, hogy néhány jólelkű melák szétnyomja a tömeget egy 5 méteres sávban/körben és a zúznivágyók ott élik ki az acélszívet. Ha épp nincs tánc akkor nagyjából üres a hej, mindez kb a színpadtól 10 méterre, tehát a tömeg közepén. Én csak módjával kapcsolódtam be, túl sokan voltak 150 kiló fölött, persze felsegítették itt is a földrekerült egyedeket. Azt viszont nem vágom hogy tud vki faarccal végignézni egy ijen koncertet az 5. sorban, majd a “good night” után megfordulni és elmenni, a ráadás előtt. Whatever

Ja és sikerült az eddigi egyik legdrágább sört is meginnom az első szünetben: 7ért mértek egy standard kisüveges (3 deci asszem) ismeretlen, de jóféle adagot.

Most levezetésként egy kis Kovbojokat hallgatok: Picsaszar topánka, Kakadal és hasonlók.

2009. január 28, szerda Posted by | szórakozás | , , | Hozzászólás

Moziba is járok amúgy

Most jövök pl a San José-i IMAXből ahol az ismét műsoron levő (az Oscar miatt, pedig se legjobb filmnek, se legjobb rendezésnek nem jelölték) TDK-t tekintettem meg este 11től hajnal 2ig. Második megnézés után bizton állítom, hogy nekem a Batman Begins jobban bejött, sztem túl sok volt ez egy filmbe. Azér bőven voltak benne ütős részek így 8/10, és Heath Ledger alakítása tényleg ütött, őt jelölték is:

I’m gonna make this pencil disappear.
Ta-daa! It’s… it’s gone.

Amit mostanában néztünk még az a My Bloody Valentine 3D volt, ami szintén nem volt rossz – 6/10 – de 3D nélkül egy jellegtelen, klisés, de néhol azért vicces (csákánnyal áll-leszakítós módon) film. Amúgy meg azt mondom, hogy végre, horrort kell 3D-ben csinálni. Bár erre a 80-as években vmikor rájöttek, de akkor még a piros-kék szemüveggel elég gyatra lehetett a minőség. Ez amúgy csak Real3D volt (mint a Westend-es), nem IMAX.

Amit most leginkább várok, az a Watchmen márciusban szintén IMAXre, már a trailer is nagyon üt ekkora vásznon. Amúgy meg főleg IMAXre pörgök, mert a blockbusterek arra is jönnek, és majdnem ugyanannyiba kerül: 10 helyett 14 dollár, szoval alapvetően nem olcsó a mozi. Ami nagy különbség, hogy itt nincs foglalt helyjegye az embernek, aki kapja marja van, ezért ha premiernapon mész érdemes korábban odaérni a jó helyért. Legalábbis ezt ajánlották nekünk, de bár a My Bloody Valentine múlt pénteken premierelt mi már csütörtökön megnéztük (ezt nem vágom hogy) és kb 50en voltunk a teremben, ez eddig a legtöbb amit láttam.

Ilyeneket néztem még korábban: Eagle Eye  IMAX (6.5/10 részemről), The Day the Earth Stood Still IMAX (6/10, az eredeti se ütött jobban nekem), The Spirit (7/10, bár lehúzták nekem bejött a maga műfajában, bizonyos szempontból jobban megállja helyét a vásznon mint a Sin City, monitoron nézve biztos nem akkora pörgés).

2009. január 24, szombat Posted by | szórakozás | , | Hozzászólás

Jaj úgy élvezem én a strandot..

rövidnadrág csekk, jóféle calipunk az mp3 lejáccóra csekk, 2 frizbi csekk, bikinis csajok a parton csekk
irány Santa Cruz
(a hírek szerint itt kb 50 fokkal melegebb van mint a keleti parton, igazából 60 éves melegrekord dőlt meg)

2009. január 18, vasárnap Posted by | szórakozás | , , | 1 hozzászólás

What happens in Vegas stays in Vegas!

vagy mégsem?
mentünk, láttunk, szórakoztunk

2009. január 17, szombat Posted by | szórakozás | , | 9 hozzászólás

Január első hétvége

Ez ilyen redirectes lesz, ugyanis Habib már leírta, minek duplázzak.

Szóval irányítsátok magatokat a linkre 🙂

2009. január 17, szombat Posted by | szórakozás | , , | Hozzászólás

Napa valley

Napa városa és tőle északra kb. 50 km hosszan húzódó völgy a legismertebb borvidék amerikában, sőt az utóbbi évtizedekben a világ egyik legismertebbje is. Hírnevét vaktesztekkel alapozta meg, melyek során többször  lenyomta a francia borokat. Az első ilyen 1976-ban volt, a 2006-os évfordulón már a francia kóstolók is elismerték az eredményeket.

Szóval ide néztünk el még a 2 ünnep között Péterrel. Rövid tanakodás, wikipédiázás után úgy döntöttünk nem ottalvós lesz, egy pár korty borral még lehet vezetni. A 2 órás út végén megérkeztünk a ködbe burkolt Napába. 

Szőlőtőkék a ködben

Szőlőtőkék a ködben

Innen a turista információs iroda útmutatása alapján az egyik legészakabbi pincészethez vettük az irányt mégpedig a Sterlinghez. Itt már hétágra sütött a nap, úgyhogy a dombtetőre görög kolostor stílusban épített  pincészetből zseniális kilátásunk nyílt a völgyre.

A völgy

A völgy

Egy csomó pincészet épít mediterrán jellegű házat vagy éppen várat (ideszállított olasz kövekből akár) a pincészet köré, fölé a hangulat fokozása érdekében. A Sterling féle kolostorba 20 dolcsi leperkálása után egy kis felvonóval mehettünk, ahol mindjárt egy szürkebarát kóstolóval fogadtak minket: 2007 Cellar Club Pinot Gris. Valsz a legjobb volt amit ittam ebből a fajtából. Ezután bejárhattuk a keverő, érlelő stb. helyiségeket, ahol pl. magyar tölgyből készülő hordókat is használnak.

A második bor amit megízlelhettünk az Oscar átadás kizárólagos fehérbora volt: 2005 Reserve Chardonnay. A chardonnay a völgy legértékeltebb fehérszőlő típusa, a reserve ebből is a prémiumot jelöli.

chardonnay görög hangulatban

chardonnay görög hangulatban

Ezután következett az első vörös, 2005 Cellar Club Carneros Pinot Noir mégpedig stílusosan egy francia arc által töltve. A második vörös a völgy fő vörösszőlőjét képviselte és ha jól emléxem ez az Oscar vörösbora: 2005 Rutherford Cabernet (sauvignon). A végén pedig egy görög származású szőlőből készült desszertbort kóstolhattunk egy görög nő által töltve, aki közben eláradozott nekünk, hog ymilyen jókat ettek Budapesten: 2007 Cellar Club Malvasia Bianca.

Mondanom sem kell mindegyik bor hihetetlen jó volt, teljesen lepadlóztam (pedig alapból sem a vörös sem a chardonnay nem a kedvencem), de az aszú azért simán köröket ver a görög desszertborra.

görög bor görög hangulatban

görög bor görög hangulatban

A második és végülis utolsó állomásunk a V. Sattui pincészet volt, ami az egyik legrégebbi (1885-ös), ahol szintén megkóstoltunk néhány bort ingyenesen mivel volt kuponunk. Korrekt borok voltak, de nem egetrengetően jók.
Viszont hangulatos épületet rittyentettek köré, fával mókussal meg mindennel:

V. Sattui pincészet

V. Sattui pincészet

2009. január 15, csütörtök Posted by | szórakozás | , , | 2 hozzászólás